Református templomot
avattak Buzában Ötéves munka eredménye a korszerű épület
Új templomot kapott a régi torony (Rohonyi D. Iván felvétele)
Új templomban ünnepelhettek tegnap a
régi Szolnok-Doboka vármegye községének, Buzának és a környékbeli
településeknek református lakói, hiszen nagyrészt adományaiknak és
kemény munkájuknak köszönhető a falu korszerű épülete. A templom
felépítését már 2001-ben elkezdték, vasárnap – ünnepélyes keretek
között – felszentelésére került sor.
Az ünnepi istentiszteleten Gudor
Lajos, a Dési Református Egyházmegye esperese olvasott igét, majd
Kató Béla püspökhelyettes mondott ünnepi prédikációt.
Köszöntőbeszédében az esperes elmondta: az építéshez erős
lelkipásztori kézre van szükség. Ezért tiszteletreméltó az a munka,
amit Horváth Márta helyi lelkész magára vállalt. – Legyen
rendíthetetlen, mély hitalapotok – kívánta a helyi gyülekezet
tagjainak.
Levélben köszöntötte az ünneplőket
Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, aki azt üzente, tiszteli
a buzaiakat, hogy felvették a küzdelmet az idő és a történelem
erejével. „Megrendült a templom alapja, de jó, hogy a hit alapja nem
rendült meg" – írta.
Horváth Márta röviden ismertette a
település történetét. Nevét a település egykori váráról kaphatta,
amely már 1455-ben fennállt, s 1680-ban megerősített várkastélya is
volt. Ennek elpusztulásával vesztette el városi rangját. 1622-ben
fatemploma és református iskolája, 1830-ban fatemploma és kőtornya
volt, amelyet 1808-ban felújítottak. Jelenlegi temploma 1873-ban épült
kőből és téglából a község közepén, a régi toronyhoz kapcsolva. Falai
az 1970-es években elkezdtek repedezni, megerősítették ugyan, de az
évek során folyamatosan rongálódtak. 2001-ben szakértők bevonásával a
helyiek arra a következtetésre jutottak, hogy a templom alapja gyenge.
Ezért új templom építésébe kezdtek az egyháztagok hűséges, adakozó
lelkületében bízva. 2003-ban új alapot öntöttek, 2004-ben a falak és a
tető készült el, 2005-ben pedig tovább folytatták a munkálatokat, hogy
a tegnap sor kerülhessen az új templom felszentelésére. A régi torony
megemelése és cseréppel való befedése a követező év feladata lesz.
Az építkezéshez szükséges 4,5 milliárd
régi lejes összeg felét a buzai gyülekezeti tagok adományozták, fele
pedig külföldi barátok adománya, a megyei tanács évenkénti segítsége
és a kultuszminisztériumtól kapott támogatás.
Czégér István polgármester
beszédében rámutatott: a templomszentelés az elmúlt kétszáz év
legjelentősebb eseményének számít. László Attila Kolozs megyei
RMDSZ-elnök, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke és
Máté András szenátor is köszöntötte a gyülekezetet. Az ünnepség
a helyi fiatalok verses-zenés műsorával zárult.
Belefojtották a szót Garda Dezsőbe, aki Románia nemzeti ünnepe
alkalmából az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt
ígéreteket kérte számon a román politikusokon. December elseje
alkalmából a parlament két háza csütörtökön tartott együttes
ülést. Garda az elmúlt 88 évben a román kormányok nacionalista
politikai diszkriminációjáról beszélt, és szóba hozta Trianont
és az autonómiát is. „Soha, soha", ordították kórusban a Nagy
Románia Párt padsoraiból, az ülésvezető pedig megvonta a szót az
RMDSZ képviseletében felszólaló honatyától. >>>
Gyászszalaggal koszorúzott az RMDSZ, a román nemzeti ünnepen,
Kolozsváron. Ezúttal nem a nyelvhasználat, hanem egy koszorú
szalagjának színtelensége okozott botrányt a városban. A Kolozs
megyei prefektus, még péntek este eltávolíttatta az erdélyi
magyar szervezet koszorúját Avram Iancu, román nemzeti hős
szobrától. A város polgármestere, bocsánatkérésre szólította fel
az RMDSZ-t. >>>
Tőkés László püspök a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem 11 magyar
díszdoktorához fordult az egyetemi feliratok ügyében. Az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmaz, hogy a Babes-Bolyai
egyetemen olyan magyarellenes esemény bontakozott ki, amely
felidézi 1919-et, amikor a bevonuló román karhatalom
kilakoltatta székhelyéről az elődintézményt, a Ferenc József
egyetemet és tisztogatást hajtott végre a magyar oktatói
karban. >>>
Használni lehet a radarjelző készüléket, és kötelező lesz
közutakon napközben is meggyújtani a tompított fényt - áll
egyebek között a december elsején érvénybe lépett új közlekedési
törvényben. A törvény pontozásos rendszerben szabja meg a
kihágásokért kiróható pénzbüntetések értékét. Egy pont értékét a
minimálbér tíz százalékában állapították meg. >>>
Január elseje után a román és a bolgár állampolgárok
megszorítások nélkül vállalhatnak munkát Csehországban.
Csehország bukaresti nagykövetsége közleményben jelentette be,
hogy semmilyen szigorítást nem alkalmaznak a január elsején
csatlakozó két ország munkavállalóival szemben. Az ország csak a
munkaerőpiac komoly fenyegetése esetén vetné fel bizonyos
korlátozások bevezetését >>>
Szili Katalin, az országgyűlés elnöke csütörtökön levélben kérte
a Románia Képviselőházának elnökét, Bogdan Olteanut, járjon
közbe a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet
rendezésébe - tájékoztatta az Országgyűlés sajtóirodája az MTI-t
pénteken. >>>
Az államfő szerint hangsúlyozottabban kellene foglalkozni a
szórványban élő magyarság különleges helyzetével - hangsúlyozta
Sólyom László köztársasági elnök a Duna Televíziónak adott ex-
kluzív interjúban. Az államfő hozzáfűzte: mintegy 6-8 százezer
határon túli magyar él szórványban, ezért a magyarságuk megma-
radásához különleges hálózat kiépítésére lenne szükség. >>>
Az Egyetem két tanárának elbocsátása, a magyar
rektor-helyettesek tiltakozása jól mutatja a problémát; a magát
három tannyelvűnek – román, magyar és német – definiáló, a régió
elé magát példaértékű ún. multikulturális egyetemként bemutató
Babes-Bolyai továbbra is kirekesztő politikát folytat a
kisebbségi nyelvhasználat ellen. >>>
Amint azt már megírtuk, csütörtökön benyújtotta felmondását
Salat Levente és Nagy László, a a Babes–Bolyai Tudományegyetem
két rektorhelyettese. Őket megelőzően Egyed Emese tanszékvezető
mondott le szenátusi tagságáról. Amint azt kolozsvári
munkatársunk megtudta, szintén lemondott az egyetem szenátusából
Sárkány-Kiss Endre docens, és ma, az Erdélyi Református
Egyházkerület igazgatótanácsának közleménye nyomán, Buzogány
Dezső teológiai professzor. >>>
Európai Uniós szabványú tejfeldolgozó üzemet avatnak szombaton
az udvarhelyszéki Székelyszentlélek határában. A Gordon Prod
Kft. SAPARD pályázat révén elnyert pénzből építhette fel Hargita
megye legkorszerűbb tejgyárát, ahol 120 alkalmazott naponta 40
ezer liter tejet dolgoz majd fel. A zöldmezős beruházás hat
millió euróba került. >>>
Románia azzal számol, hogy a jövő évtől hat éven át összesen
mintegy 5 milliárd eurót kap az Európai Unió alapjaitól közúti
és vasúti infrastruktúrájának a korszerűsítésére. A 3 milliárdot
gyorsforgalmi utak építésére fordítanak, a 2 milliárd euróból
pedig a vasúti infrastruktúra korszerűsítését finanszírozzák. >>>
Egyhangúlag fogadta el a magyar országgyűlés foglalkoztatási és
munkaügyi bizottsága a Románia és Bulgária európai uniós
csatlakozását követő magyar munkaerőpiaci szabályozásról szóló
javaslatot. A bizottság egyetértett azzal, hogy Magyarország az
első két évben ne biztosítson teljesen szabad munkavállalást. >>>
Tegnap az Európai Parlament megszavazta: január elsejétől
Románia az Unió teljes jogú tagja lesz. Elsősorban a magyar EU-s
képviselőknek köszönhető, hogy a Moscovici-jelentés ezúttal
tételesen kitér a magyarok problémáira is, felszólítva Romániát,
tegyen azonnali lépéseket a kisebbségi törvény elfogadása, az
államilag finanszírozott magyar felsőoktatás megteremtése, és az
elkobzott egyházi és közösségi vagyonok visszaszolgáltatásának
ügyében. >>>
Belefojtották a szót az RMDSZ-es Garda Dezsőbe, aki Románia
nemzeti ünnepe alkalmából az 1918-as gyulafehérvári
nyilatkozatba foglalt ígéreteket kérte számon a román
politikusokon. Emlékeztetett: a Trianonban aláírt
békeszerződésben Románia elismerte a magyarok jogát az
autonómiához. Válaszként a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői
kórusban kiabálták „Soha, soha", és az „irredenta" beszéd
befejezését követelték. >>>
Mától az üzletek, a cégek és az intézmények már nem adhatják
régi címletekben a visszajáró pénzt. A régi bankjegyeket és
érméket a pénzintézetek veszik át, amelyek év végén kivonják
ezeket a forgalomból, jelentette be a Jegybank. Decemberben
mindazonáltal még lehet régi címletekkel fizetni. >>>
Sajtótájékoztatót tartott ma este az egyetem előtt Hantz Péter
és Kovács Lehel, a Babes-Bolyai egyetem két kizárt adjunktusa.
Az oktatók elmondták, hogy olyan formában kaptak idézést,
elbocsátásukat követően az ún. vizsgálóbizottság elé, amely a
legkisebb mértékben sem nevezhető törvényesnek. Már csak azért
sem, mert ilyen bizottság az egyetem chartája szerint nem is
létezik. >>>
Az elszakított területek helyzetéről tartottak konferenciát a
Sándor-palotában. Sólyom László köztársasági elnök meghívására
16, a civil szférában elismert személyiség fejtette ki
véleményét a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségi közösségek
legfontosabb problémáiról. >>>
Közös állásfoglalást fogalmaztak meg az erdélyi egyházfők Babes–Bolyai
Tudományegyetem Szenátusának döntéséről, mellyel Hantz Pétert és
Kovács Lehelt állásukból elbocsátották. Kijelentik, határozottan
támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítására
irányuló törekvéseket. Felszólítják az Egyetem vezető tanácsát,
hogy diszkriminatív határozatát vonja vissza. >>>
Jóllehet az egyetem szenátusa tavaly hivatalosan elfogadta a
többnyelvű névtáblák kihelyezését az egyetem épületein belül,
azonban múlt héten amikor két docens magyar nyelvű táblákat
próbált meg elhelyezni a román táblák mellé, a hatóságok
erőszakkal megakadályozták és elbocsátották őket az egyetemről.
Ebben egy mély ellentmondás fedezhető fel: vagy valóban
többnyelvű a Babes-Bolyai Egyetem, ez esetben pedig
elengedhetetlen a magyar nyelv egyenrangúsága a románnal, vagy
nem az, de akkor ne hirdesse magát a többnyelvűség
letétményesének. >>>
Hátrányos helyzetű városokban lévő tömbházak helyreállítására
utalt ki pénzt a kormány szerdai ülésén. A támogatásban többek
között a Bihar megyei Élesd, a Hunyad megyei Petrozsény és Pet-
rilla, illetve a Hargita megyei Balánbánya város részesül. A
pénzből felújítják a tömbházak szerkezetét és a fűtésrendszert. >>>
December 3-án, Szent Ferenc napjának
estéjén, a Ferenc-búcsúztató gyertyák égjenek ablakainkban! -
December 4-én este a remény gyertyái jelezzék, hogy egy éve mily
sokan reménykedtünk a népszavazás sikerében! - December 5-én
mozduljon meg a változásra várók tömege! Este 6 órakor
településünk egy szimbolikus emlékhelyén égő gyertyával
jelenjünk meg!>>>
Pontosan egy esztendővel ezelőtt,
2004. december ötödikén a nyolcmillió-negyvennyolcezer
szavazásra jogosult magyar állampolgárból alig
hárommillió-tizennyolcezer tartotta fontosnak válaszolni arra a
kérdésre, hogy az Országgyűlés alkosson-e törvényt a határon
túli magyarok kedvezményes honosításáról... Pontosan egy
esztendővel ezelőtt, 2004. december ötödikén este döbbent csend
telepedett a Kárpát-medencére. Szegényebbek lettünk egy
illúzióval. >>>
Magyar Polgári Szövetség Bihar
megyei Szervezete nyílt levelet fogalmazott meg Gyurcsány Ferenc
magyar kormányfőnek címezve. Szerintük Gyurcsány kiteljesíti az
ötven esztendőt átfogó, a magyarság leépülését tudatosan
elősegítő „kádári vonulat”-ot, mindvégig érvényesült
politikájában Kovács László intelme: „tanuljunk meg kicsik
lenni". >>>
Köztársaság- és demokrácia
ellenesnek nevezte Burány Sándor szocialista képviselő Patrubány
Miklósnak a Szent Koronára vonatkozó megjegyzését. A Magyarok
Világszövetségének (MVSZ) elnöke a tavaly december 5-i
népszavazás kapcsán tartott ünnepségen kijelentette: a magyar
állam és nemzet fő hatalmát a Szent Korona jelképezi. Oláh
Annamária, az MVSZ elnökségi tagja szerint a Szent Koronát és az
általa jelképezett történelmi alkotmányt a mainál fontosabb, az
egész magyarság számára előremutató jelképnek tekintik. >>>
Soha, semmi nem jogosít fel
bennünket arra, hogy letérjünk a szeretet útjáról - mondta Böjte
Csaba ferences szerzetes a nemzeti felelősségért tartott
könyörgésen. Az eseményen részt vett Mádl Ferenc volt
köztársasági elnök és felesége, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és
a nagyobbik ellenzéki párt teljes frakciója. >>>
Baróti Szabó Dávid jezsuita
szerzetes, költő, műfordító bronz mellszobrát leplezték le
tegnap délben politikusok és egyházi méltóságok
Székelyudvarhelyen. A Székely József szobrászművész készítette
köztéri alkotás a Tamási Áron Gimnázium szomszédságában kapott
helyet.Az ünnepség részeként a Szent Miklós-hegyi
plébániatemplomban alkalmi szentmisét tartottak, melynek
keretében Kovács Sándor főesperes szólt a szoborról. >>>
Böjte Csaba atya vasárnap délután
ünnepi szentmise keretében Budapesten adott át jelképes
kitüntetéseket azoknak a nagylelkű támogatóknak, akik a
legtöbbet tették azért, hogy sikerült befejezni és felavatni a
szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központot. A „Bajban levő
gyerekek barátai" nevet viselő kitüntetést Mádl Dalma asszony, a
Magyar Caritas Jószolgálat Nagykövete, Dr. Pápai Lajos győri
megyéspüspök, Mártonffy Miklós és Jankovics Vera tervezők,
valamint Márton Judit, az építkezés irányítója vehették át. >>>
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE)
az önálló magyar karok múlt heti kérvényezése olyan helyzetet
teremetett, amelyben az egyetem vezetésének el kell ismernie,
nem folytathatja sem a multikulturalitás előnyeivel és
korszerűségével kapcsolatos egyoldalú, a magyar oktatók
véleményét ignoráló diskurzusát – jelentette ki Salat Levente, a
BBTE rektorhelyettese. >>>
A Kolozs megyei liberális
politikusok kifogásolják a kisebbségi törvény egyik cikkelyét.
Szerintük nincs szükség „pozitív diszkriminációra” a kisebbségek
anyanyelvén folyó oktatás tekintetében, ezt nem kell törvénybe
iktatni, ahogy a kisebbségi törvény 18. cikkelyében megjelenik. >>>
Csapó József, a Székely Nemzeti
Tanács elnöke azt nyilatkozata szombaton a Mediafax-nak, hogy
Traian Basescu államfő elutasító válasza ellenére nem mond le a
Székelyföld autonómiájáért való harcról, és továbbra is kérni
fogja, hogy az autonómia legyen feltétele Románia
EU-csatlakozásának. >>>
A Királyhágómelléki Református
Egyházkerület november 28. és december 4. között ünnepelte a
KREK megalakulásának 85. és újjáalakulásának 15. évfordulóját.
Az emlékhét keretében december 2-án és 3-án jubileumi közgyűlés
volt. December 2-án, a közgyűlés első napján Molnár János
történész tartott előadást az egyházkerület 85 évéről,
megújulásának 15 esztendejéről, a megvalósításokról és
jelentősebb eseményekről pedig Tőkés László püspök számolt be. >>>
Ami jár a walesieknek, a skótoknak,
a katalánoknak, a baszkoknak, a gallegóknak, a frízeknek, a
korzikaiaknak, a dél-tiroliaknak, a dánoknak Németországban, a
németeknek Dániában, a svédeknek Finnországban, az
Alland-szigetieknek és az olaszoknak Szlovéniában, az járjon a
magyaroknak Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és a
Vajdaságban! >>>
Így került váratlanul egy csapatba
az elnyomó az elnyomottal, a kommunista hatalom haszonélvezője a
kicsúfolt és kisemmizett ex-kulákkal, a könyöklő pártagitátor a
kiszipolyozott MTSZ-taggal. Mindannyian fennen hirdetve
szeplőtlen, érintetlen és nagy-magyar mivoltukat. >>>
„Össze kell fognunk, hisz csak
magunkra számíthatunk." Ez a mottója azoknak a rendezvényeknek,
melyek a tavaly december 5-i népszavazás egy esztendős
évfordulójáról emlékeznek meg, és hívják az érdeklődőket
Verőcére és Nagyváradra. „Sokan nem értettük a december 5-i
eredményt és egyáltalán az odavezető utat, és azért gondoltuk
Verőcén, hogy megemlékezünk, nem gyászosan, hanem az
összetartozás jegyében" – mondja Bethlen Farkas Verőce
polgármestere. >>>
Milyen az élet a határon túli
magyarlakta területeken az ominózus december 5-i népszavazás
után, mi a teendő, merre keresendő a kiút és mi jellemzi ma a
magyar-magyar viszonyt? Ezekre a kérdésekre keresték a választ
szombaton erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági
politikusok, név szerint Toró T. Tibor, az RMDSZ országgyűlési
képviselője, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció
ügyvezető elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális
Szövetség elnöke és Ágoston András, a VMDP elnöke. >>>
Az árvízkárosult székelyföldi
településen, Hodgyában egy új iskola- és óvodaépület alapkövét
rakták le szombat reggel, a víz által megrongált régi iskola
melletti területen. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet
ajándékcsomagokat is hozott az intézmények jövőbeli lakóinak. >>>
A Magyarok Világszövetségének
tisztikara december 5-én, a külhoni magyarok magyar
állampolgárságának visszaszerzéséért kezdeményezett népszavazás
első évfordulóján reggel fél kilenckor ünnepélyes esküt tesz az
Országházban a Szent Korona előtt. Az eskütételhez hozzájárult
az Országgyűlés házbizottsága is. >>>
„Függetlenül attól, hogyan változik
a határon túli magyarság demográfiai helyzete, kiszolgáltatottak
a nemzetközi politikának és bizonyos mértékben a magyar
belpolitikának is." – nyilatkozta Duray Miklós, a Magyar
Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke Szegeden. >>>
Újra madárinfluenza vírusra
bukkantak, egy Duna-Deltán kívüli területen, Ciocile településen
fedezték fel a kórokozót. A települést karantén alá helyezték, a
szárnyasokat elpusztítják. Egyelőre nem tudni, hogy a
madárinfluenza emberre is veszélyes változata fertőzte-e meg a
madarakat Románia délkeleti részén. >>>
A székelyföldi Siménfalván szombaton
átadták azt az utcasort, amelynek lakóházait a MOL-csoport
támogatásával a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet építtette
újjá. Az elmúlt évek legsúlyosabb katasztrófája, a székelyföldet
ért augusztusi áradásszerű esőzés számos falut teljesen
elpusztított, s emberéleteket is követelt. >>>
Egymillió forint értékben adományoz
karácsonyi ajándékokat a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet
Székelyföldön 245 erdélyi árvízkárosult gyermeknek. Lévai Anikó,
Orbán Viktor felesége, mint a MÖS jószolgálati nagykövete és
Lehel László, a MÖS elnöke Hodgyán, Bikafalván, Farcádon és
Siménfalván személyesen adja át ajándékait a rászoruló
gyermekeknek. >>>
Az Aba Napok
eredendõen alkalmat kívánt biztosítani egy kis közösség számára, hogy az
ÜNNEP által megtalálja a választ három fontos kérdésre: Honnan jöttünk? Hol
tartunk? Merre haladunk?
2005-ben lehetõséget szeretnénk teremteni, hogy ezekre az alapvetõ
kérdésekre a magyarság és Európa szemszögébõl kezdjük el az értelmes
válaszkeresést. Mindebben segítségünkre lesznek barátaink, akik Erdélybõl (
Borszék, Búza, Kérõ, Szamosújvár ), a Felvidékrõl
( Tallós, Vízkelet), Lengyelországból (Werbkowice ), Németországból
( Ebergötzen ) és Svájcból ( Bätterkinden ) érkeznek Abára.
Tesszük ezt annak
reményében, hogy szerény eszközeinkkel hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a
Kárpát-medence olyan hely legyen, ahol emberlépték, emberi kapcsolatokat
valóban létrehozó, hagyományokban álló, õrízve-teremtõ közösségek élnek.
Wass Alberttel együtt valljuk: Isten azért adta a szót, hogy gondolatainkat
közölni tudjuk egymással, megértsük egymást és a világ békességét
szolgáljuk. A baj az, hogy az elfogultság irányítja ma a világot, és nem a
jóakarat. Márpedig az elfogultság gyûlöletet virágzik és pusztulást terem.
2005.
május 20-22. között megpróbálunk elindulni az "igazi ember" és az " igazi
közösség" irányába, tudva azt, hogy ezen az úton az apró szívességek és
gesztusok éppúgy számítanak, mint az óriási teljesítmények.
Kossa Lajos
Aba polgármestere
Felhívás a magyarországi településekhez
A december 5-ei népszavazás kudarcának eredménye, hogy mára már szinte
nincs olyan magyar határon innen és túl, aki ne érezne megszégyenülést,
lelkiismeret-furdalást, keserûséget vagy csalódást. Minden összezavarodott.
Mint ilyenkor lenni szokott, az igazságtalanság újabb igazságtalanságot, a
vádaskodás újabb vádaskodást szül, miközben az igazán fontos értékeket, a
pozitív erôfeszítéseket gyakran lábbal tiporják.
A magyar civil társadalom az elmúlt évtizedekben már nemegyszer nyílt
jelét adta és tetteivel bizonyította, hogy közösséget és szolidaritást
vállal minden, határain túl élô magyarral. Képes arra, hogy politikai
állásfoglalásától függetlenül döntsön és cselekedjen, ha a nemzeti szükség,
a nemzeti akarat úgy kívánja. Ezért is olyan megdöbbentô és érthetetlen a
most tapasztalt meglehetôsen széles körû elutasító magatartás.
A népszavazás eredménytelensége számos okra vezethetô vissza. Egyszerre
játszott szerepet a kérdésfelvetés és a kapcsolódó érvek, ellenérvek
átgondolatlansága, s minden jószándék ellenére az össznemzeti ügy kicsinyes
politikai érdekharcokká silányítása. Amikor a kérés követelésként, a válasz
pedig parancsként fogalmazódik meg, az állampolgári döntésnek nincs sok
helye a vitában. A magyar civil társadalom erre a tarthatatlan helyzetre is
ráérzett, amikor részben távol tartotta magát az urnáktól.
A magyar települések névsorában elsô Aba, az utolsó Zubogy. Most az elsô
település polgármestereként ezúton fordulok Magyarország minden
településének polgármesteréhez, önkormányzati képviselôihez, helyi civil
szervezeteihez, polgáraihoz. Eljött az idô, hogy végre önszántunkból, a
magunk akaratából, szabadon nyilvánítsuk ki azon véleményünket, miszerint
§ A nemzet egy és oszthatatlan, még akkor is, ha azt politikai
határok tagolják.
§ A nemzethez való tartozás egyszerre jelent jogokat és
kötelességeket határokon belül és kívül egyaránt.
Felszólítjuk a Magyar Országgyûlést, hogy ennek szellemében kezdje el a
határokon túl élô magyarok jogviszonyáról szóló törvény kidolgozását, és
2005. március 15-ig ünnepélyesen nyilvánítsa ki közös akaratát a törvény
megalkotására vonatkozóan.
Kérjük és javasoljuk, minden település polgármestere jelezze vissza, ha
személyesen vagy/és testületileg, karöltve a civil társadalmat képviselô
személyekkel és/vagy szervezetekkel támogatja ezt a Felhívást.
Kossa Lajos polgármester
Aba nagyközség (Fejér megye)
Cím: 8127 Aba, Rákóczi u. 12.
e-mail:
polgarmester@aba.hu
„A Magyar
Köztársaság elnöke vagyok. Ám az Alkotmánynak van egy olyan passzusa,
hogy a köztársaság, amelynek elnöke vagyok, felelősséget érez a határain
kívül élő magyarok sorsáért, köteles elősegíteni kapcsolattartásukat az
anyaországgal. Ezt az alkotmányos kötelességet nagyon komolyan fogom
venni" – válaszolta Sólyom László a szlovák SME-nek és a pozsonyi Új
Szónak adott exkluzív interjújában.
A pénteken megjelent beszélgetésben – Antall József egykori
kijelentésére utalva – megkérdezték az elnököt: lélekben tíz, vagy
tizenöt millió magyar elnöke kíván-e lenni?
A kedvezménytörvényt érintően elmondta: közvetlenül tapasztalta, hogy
Európában mennyire nem értik a közép-európai kisebbségi problémákat, és
azok történelmi gyökereit sem. Az alapvető definíciós problémák miatt a
nemzet és a nemzetiség fogalma alatt mindenki mást ért. A magyar
státustörvény alapgondolata az volt, hogy egy államnak, amelynek vele
szomszédos országokban kisebbségei vannak, joga van segíteni ezeket a
kisebbségeket. Természetesen ennek fő eszköze a kétoldalú megállapodás,
ám ha a két érintett ország mégsem tud egyezségre jutni, „az
anyaországnak akkor is joga van a nemzeti identitás megőrzését
támogatni".
Sólyom László még elmondta: a kedvezménytörvény körüli hullámverés
idején sem a nemzetközi szervezetek, sem a szomszédos államok nem
értették meg igazán a kisebbségek ügyeivel foglalkozó Velencei Bizottság
ezzel kapcsolatos üzenetét, és csak a kompromisszumos elemeket ragadták
ki belőle, márpedig az üzenet valódi újdonsága az volt, hogy bevezette
az anyaállam és a hozzá tartozó kisebbség fogalmát. Persze voltak a
kedvezménytörvénynek a bizottság ajánlásaival nem egyező elemei is,
amelyek korrekciója megtörtént ugyan, de egyes szomszédos államok
magatartásában mégis „jogilag indokolatlan, politikailag túl heves és
ellenséges reakciók fordultak elő. Remélem, ezen lehet javítani" – adott
hangot véleményének az új magyar államfő.
Sólyom László a kettős állampolgárságról tartott népszavazás kapcsán
nagy kárnak nevezte, hogy olyan érzelmi, illetve egzisztenciális
érdekeket megszólító területre csúszott el a népszavazási kampány,
amelynek nem volt sok köze az eredeti koncepcióhoz. Az eredmény
mindenkit sokkolt, ehhez a témához most már senki se nyúl szívesen.
Teljesen érthető, hogy a határon túli magyarok kitartanak a követelés
mellett – válaszolta az elnök, rámutatva arra, hogy a népszavazás csakis
elvi alapkérdésben volt hivatott dönteni, és „a pozitív döntés jogilag
lehetséges lett volna."
Sólyom:
Fájdalmasan félresiklott a kettős állampolgárság ügye 2005. augusztus 20. 12:25
MNO Fájdalmasan félresiklott a kettős állampolgárság
ügye – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök augusztus 20-a
alkalmából elmondott ünnepi beszédében Budapesten szombaton. Hozzátette:
megoldást kell találni a határon túli magyarok helyzetére. Az államfő
beszélt arról is, hogy példának kell tekinteni azt az önbecsülést és
öntudatot, ahogy István király fellépett az akkori Európában.
A köztársasági elnök szerint
megoldást kell találni a határon túli magyarok helyzetére. Sólyom
László a Kossuth téri ünnepségen mondott beszédében úgy fogalmazott:
fájdalmasan félresiklott a kettős állampolgárság ügye. Az államfő
azt mondta: meg kell ismerni a szomszédos országokban élő
magyarokat, mert csak így lehet megérteni, mi az, ami jogosan
sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, amiből nem
engedhet Magyarország.
Szent István igazi nagysága abban állt, hogy szuverén módon
határozta meg Magyarország helyét a világban. Példának kell
tekinteni azt az önbecsülést és öntudatot, ahogy István király
fellépett az akkori Európában – jelentette ki Sólyom László.
Kiemelte: ezeket az értékeket megőrizve kell elhelyezni
Magyarországot a jelen globális, „félelmetesen mesterséges”
világában.
Korábban a világ Európa volt, ma viszont a földkerekségen kell
elhelyezni Magyarországot, és ehhez szükséges volt, hogy az Európai
Unió tagja lettünk – tette hozzá az államfő. Ugyanakkor arra hívta
fel a figyelmet: ne távoli hatalomként tekintsünk az unióra, hanem
öntudattal, önbecsüléssel, szuverenitásunk megőrzésével próbáljuk
befolyásolni a döntéseket.
„Nem alkalmazkodni kell, hanem saját megoldásokkal kell előállni” –
hangsúlyozta a köztársasági elnök. „Új egyensúlyra van szükség,
egyrészt a megszokott mintákhoz való alkalmazkodás, másrészt pedig a
jól megalapozott saját kezdeményezések között”. Sólyom László úgy
fogalmazott: európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van
beleszólásunk, hogy mi történik az unióban, és meg kell tanulnunk
Szent Istvántól, hogy képesek vagyunk önálló teljesítményre.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a döntések
befolyásolásában nagyobb szerepet kell kapniuk az
érdekképviseleteknek, a civil szervezeteknek. Az államfő
határozottan kiállt a szabadságjogok maradéktalan érvényesítése
mellett, hangot adva annak a meggyőződésének, hogy azokat nem lehet
korlátozni az emberek amúgy meglévő félelmeire hivatkozva sem.
Sólyom László úgy vélte: Szent István nagyságának felelevenítése
felidézi az emberekben azt a jót, amelyet a rendszerváltás óta
eltelt másfél évtized „egyre taszítóbb stílusú politizálása” – amit
a sajtó is felerősít – elfedett. „Az emberek dolgoznak,
boldogulnak”, és ez, ami igazán lényeges – mondta az államfő, aki
végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy Szent István művét
folytatni kell.
(hirado.hu, Info Rádió
Magyarország januártól bevezeti a nemzeti vízumot, amely
megkönnyíti a beutazást bizonyos esetekben. Jövő év kezdetétől
díjmentesen kérelmezhetik a beutazni szándékozók a nemzeti
vízumot. >>>